Az elmúlt évtizedben egyértelművé vált, hogy a környezeti problémák megoldása természettudományi, műszaki, gazdasági, társadalomtudományi, jogi és államigazgatási ismeretek együttes alkalmazását igényli. Számottevően kibővült a klasszikus környezeti problémakör a környezet- és egészségbiztonság, a természeti erőforrás-gazdálkodás, valamint az egyre nagyobb jelentőséget kapó város- és vidékfejlesztés kérdéseivel. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen a környezeti problémáknak ebben az új szemléletben történő oktatására és kutatására 2000-ben alakult meg a Környezettudományi Intézet, az Agrárközgazdasági és vidékfejlesztési, a Gazdaságföldrajz, a Környezetgazdaságtani és technológiai tanszékek, valamint a Gazdaságetikai és a Jövőkutatási Központok részvételével.
Sorozatunk azokat a tanulmányokat adja közre, melyeket az Intézeti kollégák írnak, illetve az általuk szervezett kutatások során készülnek. Sorozatunk első kötetei az MTA Stratégiai kutatások keretében elkészült, illetve készülő tanulmányokat tartalmazzák. Ezeket a kutatásokat az MTA elnöke kezdeményezte és a Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozza. Ez az ötéves kutatásszervezési konstrukció eddig is figyelemre méltó eredményeket hozott. Ennek köszönheti létét az európai uniós csatlakozás környezetvédelmi feltételeit és következményeit vizsgáló több, MTA kiadású könyv és egy 95 számot elért sorozat, a Zöld Belépő.
A korábbiakhoz hasonlóan most is azt szeretnénk, hogy műhelyt és fórumot teremtsünk a hazai környezetpolitika és környezetvédelem aktuális és legátfogóbb kérdéseinek, meghonosítsuk a környezettudatos szemléletet az egyes gazdasági ágazatokban, és átfogó szakmai konszenzus kialakítása által próbáljuk meg befolyásolni a politikai döntéseket. Ez annál is inkább fontos feladat, mert a környezetvédelem nemzetközi és hazai történetét vizsgálva helytállónak látszik az a következtetés, hogy a magyar társadalom kihagy néhány olyan fejlődési lépcsőt, amit Nyugat-Európa végigjárt. Nyugaton a gazdaság gyorsan növekvő, környezeti szempontból nem hatékony fejlődési fázisában a környezeti értékeket még nem becsülték és ennek következtében elpusztították a környezetet. A 70-es évek elején a környezetpusztítás mértéke sokkszerűen hatott a nyugat-európai társadalmakra és megerősítette a környezeti mozgalmakat, társadalmi támogatást szerzett a környezetvédelemnek. Magyarországon, a gazdaság gyenge teljesítménye miatt, nem volt olyan mértékű környezeti pusztítás, mint amit Nyugaton tapasztaltak, a hazai társadalomban sem jött létre a környezet védelme iránt olyan mértékű elkötelezettség, mint ami Nyugat-Európában a 80-as évek derekán még jellemző volt.
A környezeti tudat kialakulásának egy fontos eleme, az adott környezeti állapot kiváltotta nagyfokú elégedetlenség, szinte kimaradt a hazai fejlődésből. A magyar gazdaság gyorsabb növekedési szakasza a környezeti szempontból hatékonyabb technológiák elterjedésének időszakára esik, így érthető, hogy a globális gazdaság hatékonyságába vetett hit a társadalom tagjainak a nagy részénél a neoliberális, az állami beavatkozást tagadó gazdaságfilozófia iránti fogékonyságot táplálja. Ezeknek a tévedéseknek és a környezeti tudat fejlődésében keletkezett résnek az ellensúlyozása a tudománynak és az oktatásnak a feladata. Most induló sorozatunkkal a környezetpolitika tudományos megalapozását és a társadalom, a fogyasztó környezeti elkötelezettségének növelését kívánjuk szolgálni. A sikerre csak akkor van esélyünk, ha összefogunk. Kérjük Önöket kutatóként, olvasóként legyenek társaink. Kiadványainkat egyformán ajánljuk a környezettudományok művelőinek és oktatóinak, az államigazgatás e területen dolgozó tisztségviselőinek, ilyen szakirányú és szakdolgozatukat e témakörben író egyetemi hallgatóknak, zöld szervezeteknek és az érdeklődő szakmai közönségnek. Megtisztelő figyelmüket előre is köszönjük.
Budapest, 2001. 11. 12.
|
|
| Vissza a tanulmányok oldalra. |  |