A fizikai hatások a térben hullámmozgások által haladnak (tömeg-, elektromágneses hullámok). A rezgő, ill. hullámmozgást (mechanikai rezgések vibrációi, hangok) 0-20.000 Hz frekvenciák között érzékszerveink fogják fel, a nagyobb rezgésszámú ún. ultrahangokat pedig hatásaikban észleljük. A 0-8000 Hz frekvenciájú mechanikai rezgések a vibrációk, amelyek a test szöveteit, alacsonyabb frekvenciák esetén pedig az egész testet rezgési állapotba kényszerítik (pl. pneumatikus munkagépek, járművek rezgései, amelyeket a padlózat is közvetít). Ezek hatásai: látási zavarok, szövetelváltozások, ideg- és érzészavarok, csont- és ízületi károsodások. A mechanikai rezgések között különösen rombolóak és súlyos károsodáshoz vezetnek az infrahangok (0-16 Hz), amelyeket a szelek, viharok, egyes nagygépek, Diesel mozdonyok okoznak (épületkárok, látási zavarok, sőt életveszélyes károsodások).
A zajhatások (16-20000Hz) azok a nemkívánatos káros és a füllel felfogható hanghatások, amelyek függnek a kisugárzott hangenergiától (hangteljesítmény), ill. a hang erősségétől, amely az időegység alatt az egységnyi felületen áthaladó hangenergia, továbbá a hang nyomásától is. Igen nagy hangerő már nem hallásérzetet, hanem fájdalomérzetet vált ki.
A hanghatások periodikus jellegűek esetén zeneiek, egyébként zörejszerűek, kaotikusak. A hang zavaró hatását nemcsak erőssége, de ritmusa, gyakori megszakítottsága és váratlansága is okozza. Különösen káros pl. a távolsági sugárhajtású repülőgépek zaja,, kompresszorok, turbinák stb., általában a közlekedés, a munkahelyi és rakodási zajártalmak, amelyek átmeneti halláscsökkenést, nagyothallást, siketséget, sőt traumát, halált okozhatnak (pl. repülőgépek hangrobbanásai és egyéb robbanások). A hangok másrészt fiziológiai, pszihés és idegrendszeri zavarokhoz vezetnek (a munkateljesítmény, a figyelem, a koncentráció, a szellemi tevékenység romlása, stresszhatások, a hangok növelik a balesetek számát és zavarják a pihenést).
A 20000 Hz-nél nagyobb rezgésszámú hangok az ultrahangok, amelyeket az ember nem hall, de érzékel. Ez többnyire ipari forrásokból származik (anyaghibavizsgálatok, emulgeátorok stb.), ami a szemlencsét, a szaruhártyát károsítja. Ezeket tudatosan is alkalmazzák orvosi célokra (terápia-hatások, sejtek, életfolyamatok befolyásolása).
A rádióhullámok (pl. rádióadók közelében) a központi idegrendszerre hatnak. A mikrohullámok hőhatásai (pl. a nagyfrekvenciás fűtés, konyhai berendezések) szemlencse károsodásokat, ájulást eredményezhetnek.
A zajvédelem a környezetvédelem egyik viszonylag kiforrott területe. Az ipari, járműüzemi, települési zajszintek káros hatásának csökkentése az alábbi módokon lehetséges:
A zajforrás kiiktatásával és megengedett alacsony zajszintű berendezésekkel való felcserélésével.
A zaj terjedésének csökkentésével, a zajforrás távolságának növelésével (pl. zajos üzem és a lakóhelytávolság helyes megválasztása).
Más megoldás, hogy a zajforrás hangszigeteléséhez folyamodnak (válaszfalak, burkolatok, ipari épületek nyílásainak helyes kialakítása vagy hangelnyelő felületeket alkalmaznak, műanyag-habokat, vagy rezonáló testeket stb. iktatunk közbe), amelyek a hangenergiát saját rezgésre használják el. A növényzet is megfelelő hangelnyelő (a nagy levélfelület hatása, főleg sűrűn ültetett fenyőerdők esetében).
Rezgéscsillapítással (pl. gépek vibrációjának csökkentése megfelelő alapozással, rugalmas alátétekkel stb.).
Egyéni zajvédelmi berendezésekkel (füldugók, fülvédő tokok, sisakok).
Egyéb módszerek alkalmazásával (munkaszervezéssel, munkaidő-csökkentéssel, időszakos orvosi felülvizsgálatokkal, munkaalkalmasság-vizsgálatokkal stb.). Igen hatásosak lehetnek az építészeti-akusztikai, a városrendezési zajvédelem modern módszerei és intézkedései (pl. települések fásítása, a közlekedési eszközök, épületek zajvédelme, felvonók, szellőzők, lefolyók helyes kialakítása). Fontos, hogy már a berendezések, építmények tervezésénél, kialakításánál gondoljanak a zajvédelemre, mivel az utólagos módosítások igen költségesek.
A megfelelő zajtörvények és rendeletek, szabványok hatása is igen hatékony lehet (pl. lakóházi zajrendeletek; a közlekedési zajrendeletek vasúti járművek, hajók külső és belső zajszintjeit írják elő, a repülőgép fel- és leszállási utasítását módosítják, ide tartozik egyes országokban a repülőgépek éjjeli közlekedésének megtiltása, a repülőtér melletti lakások hangszigetelése, kondicionálása). Igen eredményes a lakóépületek, kórházak, iskolák zajszabványainak és rendeleteinek érvényesítése is.